Hogyan válasszunk édesítőszert, ha inzulinrezisztenciánk van?

A piacon számos édesítőszer közül választhatunk, melyek árát leginkább az befolyásolja, hogy szintetikus, avagy természetes alapúak-e. Egyértelmű, hogy mindenkinek jobb lenne a természetes verziót használni, ez azonban különösen igaz egy inzulinrezisztenciás ember esetében. Az inzulinrezisztencia gyakori velejárója a máj elzsírosodása, így fokozottan figyelni kell arra, hogy ne terheljük májunkat felesleges adalékanyagokkal. Lássuk, mik azok a természetes édesítőszerek, amelyeket cukor helyett használhatunk:

Elsőként személyes kedvencemről, a stíviáról ejtenék néhány szót.
A stívia egy teljesen ártalmatlan növény, melyet hosszú ideje használnak édesítésre. Magát a növényt is megvásárolhatjuk palántaként vagy szárított-morzsolt formában, de hozzájuthatunk por, szirup és tablettás kiszerelésben is. Kávé vagy tea édesítésen kívül sütéshez-főzéshez is remekül használható. Az adagolással óvatosan kell bánni, mert sokkal jobban édesít, mint a cukor, kávéba például egy késhegynyi elég. Az ára viszonylag magas, erősen édesítő hatása miatt viszont sokáig elég.

Inzulinrezisztenciában és cukorbetegségben szenvedőknek különösen ajánlott stíviát használni, mert fokozza az inzulinérzékenységet, nem emeli az étkezés utáni vércukorszintet, valamint az inzulinrezisztencia egyik szövődményére, a magas vérnyomásra is jótékonyan hat. Szénhidráttartalma nincs, így használatakor a számolgatástól is mentesülünk. Az íze először furcsa lehet, a mellékízét nem mindenki szereti, de meg lehet szokni. Ha valaki mégsem barátkozna meg vele, válassza a cserepes változatot, a növény ugyanis mentes a mellékíztől. Én főzéshez por alakban használom, a tablettás változatból pedig mindig van egy kis doboznyi a táskámban, hogy akár hova megyek, ne kelljen a kávét mással innom.

A másik jól használható, kicsit talán elterjedtebb alternatíva a Xylit, vagy másik nevén nyírfacukor.

A nyírfacukrot korábban valóban a nyírfakéreg rostjából állították elő, manapság a kukoricacsutkából kivont természetes anyagot használják fel. Állaga, íze és édesítő hatása szinte teljesen megegyezik a hagyományos kristálycukoréval, csak nem rendelkezik az utóbbi káros hatásaival. Nagyon lassan szívódik fel, nem emeli a vércukorszintet, emésztéséhez nincs szükség inzulinra, ezért elhízást sem okoz. Fogyókúra, diéta során bátran használható, valamint cukorbetegeknek és inzulinrezisztenciában szenvedőknek is kiváló cukor helyettesítő.

Szintén jó alternatíva gombás fertőzések elkerülése ellen, a gombáknak ugyanis nem táptalaja. Sütéshez-főzéshez jól használható, egyedül kelt tésztákhoz ne használjuk, mert a tészta nem kel meg rajta. Első használatkor vagy nagy mennyiségű fogyasztásnál hasmenést, puffadást, hányingert okozhat. A vastagbél pH-ját viszont képes csökkenteni, így remek probiotikum.

A harmadik büntetlenül használható természetes alapú édesítőszer az eritritol vagy eritrit. Állaga megegyezik a xylitével, vagyis a cukorhoz nagyon hasonló, édesítő ereje azonban valamivel kisebb. A vékonybélből szívódik fel, így puffadást, hasmenést nem okoz. Süthetünk-főzhetünk vele. Magyarországon még elég borsos áron kapható, de kisebb mértékű felhasználásra, kávéba-teába kiváló, egészséges cukorpótló szer.

Én ezt a három természetes alapú édesítőszert használom és ajánlom. Kétségtelen, hogy kicsit többet kell költenünk ha közülük választunk, mint ha mesterséges alapú édesítőszert használnánk, de az egészségünk úgy gondolom minden pénzt megér!