Nincs kifogás, MOZDULJ!
A sport jelentőségéről inzulinrezisztencia és PCOS esetén írtam már, azonban úgy gondolom nem lehet elégszer kihangsúlyozni mennyire lényeges ennek a két betegségnek a hatékony javításában, hogy komolyan vegyük a mozgást!
Rendszeres edzés hatására:
- javul a szervezet inzulinérzékenysége
- csökken a sejtekben lévő gyulladás szintje
- izommunka hatására csökken a vércukorszint
- csökkenti a cukorbetegeket fenyegető szív és érrendszeri betegségek
kockázatát
- csökken a vérnyomás és a vérzsír szint
- javul az állóképesség, ami nagyobb munkabírást eredményez
- csökken a zsírszövet, növekszik az izomtömeg tehát segíti a fogyást
és a szálkásodást
- javítja az általános közérzetet, ezáltal csökkenti a depressziót
- szellemi frissességet ad, javítja az agyműködést
A szénhidrát anyagcsere zavarán alapuló inzulinrezisztencia csakis tartós életmódváltással kezelhető, ezért életbevágóan fontos, hogy a sportot rendszeressé tegyük, ne csak olyankor mozogjunk, amikor kedvünk tartja.
Találjunk olyan mozgásformát amiben örömünket leljük, esetleg váltogassuk azokat vagy járjon közösségbe sportolni az, aki egyedül nehezen veszi rá magát a mozgásra. Hetente 4-5 alkalommal, 30-40 perc mozgásra mindenképpen szükség van a tartós eredményhez. Minden edzés 10-12 óra időtartamra javítja az inzulin érzékenységet, ezért fontos a rendszeresség.
A rendszeres mozgás hatására bekövetkező inzulinszint csökkenés a teherbeesés esélyét is megnöveli, amely a PCOS betegek többségénél nehezen következik be.
Rengeteg ember végez ülőmunkát. A sokszor napi 8-10 óra folyamatos ülés azonban kikészíti a szervezet egészét. Ez esetben az intenzív fél órás mozgások mellé mindenképpen iktassunk be negyed óránként egy kis pihenőt, mozgassuk át magunkat, ezzel biztosítva ízületeink egészségét is.
Az inzulinrezisztencia egy lassan ölő gyilkos kór, melyen javítani személyes felelősségünk. Kezelni csak rendszeres mozgással és megfelelő, komolyan kidolgozott étrenddel lehet.
