RÓLAM
Wellness, Fitness, Bio, Reform….
Aki kicsit is nyitott szemmel jár a világban, akár napi több tucadszor is találkozhat a reform életmódra buzdító felhívásokkal. Vajon tényleg ennyire lényeges kérdésről lenne szó, vagy csupán újra és újra el akarnak adni nekünk valamit?
Kétségtelen, hogy a reform életmódnak egyre több követője van. Trendinek számít valamilyen diétát folytatni, táplálék kiegészítőt szedni, sportolni. A valódi kérdés az, hogy az életmódváltást népszerűsítő reklámok csupán a trendkövető emberek pénzére utaznak-e vagy tényleges veszélynek tesszük ki egészségünket, ha nem vagyunk résen?
Engem kicsivel a 40. születésnapom előtt kényszerített rá az élet, hogy komolyabban elgondolkodjak mindezeken. Meg voltam győződve róla, vigyázok az egészségemre azzal, ha nem dohányzom, sok zöldséget-gyümölcsöt eszem, kúraszerűen vitamint is szedek, ásványvizet iszok, tornázok, eleget alszom. Mindez mégis kevésnek bizonyult.
Egy szűnni nem akaró nőgyógyászati probléma miatt vizsgáltattam ki magam alaposabban, aminek eredménye nagyon megdöbbentett. Inzulin rezisztencia, magas vérnyomás, magas gyulladásszint. Háromféle gyógyszert kaptam, aminek folyamatos szedését javasolták az orvosok. Neeeeeeeee! Még negyven sem vagyok, odafigyelek magamra, mégis ide jutottam? Hasonló korú ismerőseim nem értették a kétségbeesésemet, szinte mindegyikük szedett már vérnyomás vagy koleszterin csökkentőt, cukorbetegségre, inzulin rezisztenciára gyógyszereket. Már-már természetes, a korral járó állapotnak állították be mindezt.
Én ebbe nem tudtam és nem is akarta belenyugodni. Alapos kutatásba kezdtem, komolyan elhatároztam, hogy minden bajomra megkeresem a természetes gyógyírt. Beláttam, hogy le kell számolnom a berögzült étkezési és életviteli szokásaimmal, és bizony életmódot kell váltanom, ha nem akarok a gyógyszereken élő, sorsukba beletörődő, elfásult negyvenesek táborába tartozni.
Ezen az oldalon megosztom megszerzett tapasztalataimat, remélem Neked is tudok segíteni velük egy-két jó ötlettel, nézőponttal.
Gyere, tarts velem!
Megtisztelő elismerésben részesültem, két blogger is méltónak tartott rá, hogy nekem ítélje a Liebster Award díjat. Ez egy Németországból útjára indított vándordíj, melyet bloggerek ítélnek olyan blogíróknak, akiket szívesen olvasnak, témájukat fontosnak tartják. Köszönet illeti Dóczi Ilonát, a magyarrahangolva.com szerzőjét, valamint Bánkuti Zsuzsannát az anyaisziv.blogspot.hu íróját, amiért megjutalmaztak ezzel az elismeréssel.
A díj mellé kérdések is járnak, melyekre a válaszokat itt olvashatjátok:
Dóczi Ilona kérdései:
Te írtál naplót régebben – mondjuk tiniként?
Igen, középiskolásként éveken keresztül írtam naplót. Szép, kemény fedeles füzetbe vezettem rendszeresen a gondolataimat. Én szeretek beszélgetni, mindig voltak körülöttem emberek, akikkel megoszthattam az örömöket-bánatokat, mégis jó érzés volt leírni mindazt, ami akkoriban foglalkoztatott. Ez a ma már picit sárguló lapokkal teli, közel 25 éves napló még mindig a kezembe akad olykor, és ilyenkor mindig megnevettet, vagy éppen sírásra késztet egy-egy fejezete.
Ha külföldre költöznél, melyik országot választanád?
Örülök a kérdésnek, mert egy szerelem témára kérdeztél rá ezzel. Egyértelműen Törökországba költöznék. Néhány éve tart ez a szűnni nem akaró vonzalom Törökország, a török kultúra, életstílus és persze a török emberek iránt. Kicsit fél lábbal már ott is élek, el sem tudnám képzelni nélkülük a jelent és a jövőt!
Hány nyelven érteted meg magad?
Angolul tudok egy kicsit, de sajnos semmi érzelmi kötődésem nincs a nyelvhez, így tényleg csak kevéssé beszélem. Éveken keresztül tanultam és tanulgatom olykor most is. El nem adnának már, ahogy mondani szokás, de nem lesz a kedvencem. Törökül sokkal jobban és magabiztosabban kommunikálok, nyilván ez is az erős affinitásnak köszönhető.
Ha filmet nézel, akkor szinkronizálva vagy feliratosan nézed?
Ha nyelvgyakorlás a cél, tisztán török nyelven nézek filmeket, a feliratok zavarnak. Nekem ez segít leginkább.
Mikor tanultál utoljára és mit?
Szinte folyamatosan tanulok valamit, sok minden érdekel. Amivel mindig szívesen foglalkozom, az a pszichológia, a gyógyszerek nélküli egészséges életmód, a nyelvek és jelenleg a marketing.
Bánkuti Zsuzsanna kérdései:
Mit tartasz a legnagyobb boldogságnak az életben?
Régebben sokat foglalkoztatott a kérdés, vajon, hogyan lehetnék boldog, állandóan elégedetlen voltam valamivel. A nagy keresés közben aztán rádöbbentem, tulajdonképpen már rég megvan mindenem, amitől boldognak érezhetem magam. Az emberi kapcsolatok és az egészség számomra a top prioritások. Ezek megléte tesz boldoggá!
Hogyan kapcsolódsz ki?
Húúúú, ez húsbavágó kérdés. Nehezen kapcsolódok ki, folyton „agyalós” típus vagyok. Leginkább talán egy jó tartalmas beszélgetés tud feltölteni, kikapcsolni pedig az, ha kedvenc városomban, Istanbulban órákon át nézhetem egy padon ülve egyedül a Boszporuszon közlekedő hajókat.
Mennyire vagy haragtartó?
Megbeszélős fajta vagyok, egyáltalán nem vagyok haragtartó. A sértődéssel, duzzogással nem tudok mit kezdeni. Ha megbeszéljük a konfliktust, tulajdonképpen mindent meg tudok bocsátani.
Mit szeretsz a blogírásban a legjobban?
Azt, hogy egy teljesen új feladat elé állít. Rendszerbe, közérthető formába kell fogalmazni a gondolataimat. Úgy „papírra” vetni, hogy az mások számára a lehető leg érthetőbb, de közben persze érdekes is legyen. Ez a kihívás tetszik benne leginkább.
Én pedig szeretettel adom tovább ezt az elismerést két szerzőnek, akik írását, munkáját szívesen ajánlom figyelmetekbe!
Kozák Imolának, a rongylady.blogspot.hu szerzőjének
Veres Lukács Lillának, boldoganyu.blog.hu írójának
Az én kérdésem hozzájuk:
- Ha most rögtön csomagolhatnál, hova utaznál a legszívesebben és miért?
- Fontosnak tartod, hogy legyenek barátaid?
- Ha választhatnál, milyen háziállatot kérnél és miért?
- Mi a célod a blogírással?
