Az inzulinrezisztenciára hajlamos emberek feje felett sajnos egy életen át ott lebeg a betegség kialakulásának réme. Éppen ezért létfontosságú, hogy a mozgás jelentőségét komolyan vegyék és életformává tegyék.

Valóban lényeges, hogy ne csak akkor álljunk fel a karosszékből, ha éppen kedvünk van egy kicsit mozogni, hanem hetente háromszor - négyszer 30-40 perc kardió edzést végezzünk, ezzel jól megdolgoztatva a szívünket.

Mozgás hatására beindulnak az anyagcsere folyamatok és javul a sejtek inzulinérzékenysége is.

Rohanó életformánkban persze nem mindenki életébe fér bele, hogy edzésekre járjon. Ilyenkor célszerű megkeresni a napi tevékenységeken belül a mozgás lehetőségeit. Lift helyett a lépcsőt választani vagy buszozás helyett 2-3 megállót legyalogolni. Nekem a kerti munka vált be és újabban a kettlebell a kedvencem, mert klasszul átmozgatja a teljes testet és szálkásít.

Lényeg, hogy mindenki keresse meg azt a mozgásformát amit szívesen csinál, hogy ne szükséges rosszként gondoljon a mozgásra, hanem örömét lelje benne. Jó lehet a tánc, bicikli, úszás, kocogás, és bármi más, ami a pulzust a kardió tartományig emeli. Fontos, hogy erre is figyeljünk, mert az edzés ekkor a leg hatékonyabb.

A kardió tartomány mindenkinél eltér kicsit, de iránymutatóként ezek a számok használhatók:
minimum érték: 180-ból kivonva az életkor
maximum érték: 220, mínusz életkorunk

Akkor hajrá, előzd meg a bajt!

Az inzulinrezisztencia tünetei életmódváltással javíthatók, ami egy speciálisan összeállított étrendből és mozgásból áll.